Végre megint látványos elemek következnek a munkálatokban. Elkezdte ugyanis munkáját a burkoló. Sajnos nem tudta egyből a burkolással kezdeni, hiszen az aljzatbeton nem volt teljesen sík. Mikor a fiúk keverték a betont, pont nagy havazás volt, így a sóder hóval keveredett. A hó pedig kis lyukakat hagyva maga után a kész betonban elolvadt... Így ki kellett padloponnal és ragasztóval egyenlíteni a felületet. Míg a padló száradt, nekiláttak a fürdőszobának. Kiépítésre került a zuhany és mosdópult is. Elkezdődött a falak burkolás a wc-ben, majd a fürdőszobában is.
Dupla mosdóval a mosdópult, felette pedig a tükör, ami egy szintben lesz a csempével.
Kiépítésre került a zuhany is. Nem lesz zuhanytálca, hanem a padlóburkolat lesz úgy megcsinálva, hogy kellő lejtést adnak neki, így a kabin végében lévő hosszúkás lefolyóba fog folyni a víz és remélhetőleg nem a fürdőszobát fogja elárasztani :)
A legfelső fekete sor csempe alatt egy 2 cm-es díszcsík fog futni, ami tükörmozaikból lesz kirakva, ezáltal kicsit megtöri és feldobja a fekete-fehér minimál- dizájnt.
Beépítésre került a fürdőben is a wc tartály. A tartály felett üvegpolcok lesznek, hogy a kis apróságokat és díszeket legyen hova pakolni.
Mivel nagy hidegek voltak kint, az aljazatbeton nem nagyon tudott száradni. Padlóburkolatnak pedig az átlagnál jóval nagyobb lapokat vettünk, így jóval speciálisabb ragasztót kell használni a lerakásához. Fontos, hogy száraz aljzatra kerüljenek lerakva, így el is mentünk a hőszivattyúért, hogy beüzemeljük a fűtést.
Férjem és apósom 2 napig építette ki a rendszert, hogy végre be lehessen kötni a gépet.
De mi is az a hőszivattyú? Miért jó? Hogyan működik? És miért is ezt választottuk?
A hőszivattyú a környezetünkben található ingyenesen rendelkezésre álló megújuló, alternatív energiaforrásokat hasznosító berendezés. A hőszivattyú által előállított hőenergia állandó fűtést, hűtést és meleg vizet biztosít számunkra. Egyaránt alkalmazható padló-, fal- és légfűtéses rendszerekhez. Működési elve a hűtőszekrény működéséhez hasonlítható. A hűtőszekrény a belső térből elvonja a hőt, így hűtve azt. A hőszivattyú a levegő hőjét használja fel. A keringető rendszerben található hűtőanyag elpárolog, miközben energia-felvétel történik. Az így keletkezett energia sűrítésével a kompresszorban egy magasabb nyomás- és hőmérsékletszint keletkezik. A kondenzátorban a hűtőanyag ismét lecsapódik és ezzel energiát ad le. A hűtőanyag áthalad egy szabályzón, ezzel megint a kiindulási állapotba kerül, majd újra áthaladhat a keringető rendszeren.
Nem szerettünk volna radiátorokat látni a házban, hiszen nem szép látvány, és sokszor zavaró, mikor bútort cserél vagy tervez az ember. Így lett padlófűtés és mennyezet fűtés tervezve. A mennyezeti rész pedig leginkább majd a hűtéshez kell, hiszen a hőszivattyú fordítva is működik, nem csak fűteni, hanem hűteni is tud. Míg a radiátorban lévő vizet kb. 70-80 fokosra kell felfűteni, hogy annyi hőt bocsásson ki ami elegendő egy szoba felfűtéséhez, addig a padlófűtésben elég ha kb. 35-40 fokos víz kering. Mindemellett fontos elem, hogy kíméljük a környezetet, nem függünk a gáztól és a gázárakért sem kell aggódnunk. A hőszivattyúhoz pedig kedvezményes tarifával "vehetünk" áramot, amit GEO áramnak hívnak.
A szivattyúnak van egy kültéri eleme is, mint minden klímának. Ennek picit nagyobb:
Természetesen, ha befejeztük a házat, indul a tereprendezés. Fel kell majd tölteni az udvart és ez a külső elem is egy lebetonozott részen fog állni.
Jelenleg éppen a próbafűtést indítják fent a telken fiúk. Most kiderül, hogy minden a tervek szerint alakul-e.